Acerca de

A Budai Nagy Antal Gimnázium rövid története

Budafok-Tétény lakói kezdeményezték a gimnázium alapítását, melyet Záborszky Nándor, az akkori polgármester és a képviselőtestület is támogatott. Több próbálkozás után a Jászóvári Premontrei Kanonokrenddel a tárgyalások sikerre vezettek. A kezdeményezést követő második évben, 1937. szeptemberében megindult az oktatás a Budafoki Premontrei Szent István Gimnáziumban.  Több tanéven keresztül ideiglenes helyszíneken folyt a tanítás és csak az 1940/41-es tanévtől került a mai épület egy részébe az iskola. A folyamatos épületbővítés, építkezés mellett a premontrei atyák nagy gondot fordítottak a megfelelő taneszközökre, a korszerű pedagógiai alapelvek szerinti nevelésre. A kiemelkedően jó szellemiségű és gazdag érdeklődésű tanári kar, élén Kolumbán Virgil igazgatóval, hamar gyökeret vert Budafok társadalmi-szellemi életében. Az 1937-38-as tanév 47 fő I. osztályos tanulóval indult, az 1944-45-ös tanévben már a nyolc évfolyamon 325 tanuló volt.

 

A II. világháború alatt az iskola épülete megrongálódott, a felszerelések döntő része odaveszett, a tanári kar is hiányossá vált, de mégis 1945 nyarán az első, kezdő évfolyam sikeres érettségi vizsgát tett! Nehéz volt az újrakezdés, a szülők, Budafok-Tétény lakói hordták össze a legszükségesebbeket, csak induljon meg újra az oktatás! Az alapító igazgató Kolumbán Virgil nyugdíjba vonult, az 1947-48-as tanévben dr. Zimándi Pius (István) vezette az iskolát. A változó politikai és oktatási rendszer miatt a gimnáziumot át kellett szervezni általános iskolává és gimnáziummá. Ugyanekkor indították el a Dolgozók Esti Gimnáziumát. Az 1948-as államosítást a budafoki gimnázium sem kerülhette el, Állami Szent István Gimnázium Budafok néven. Ekkor nevezték ki a már itt tanító Bukta Józsefet az iskola igazgatójává, aki 1977-ig, nyugdíjazásáig állt az intézmény élén. 1950-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor Budafok-Tétény - Baross Gábor telep - Budatétény önállósága megszűnt, létrejött Budapest XXII. kerülete. Budapesten volt már egy I. (Szent) István Gimnázium, ezért kényszerült névváltoztatásra a budafoki gimnázium. Az akkori idők politikai elvárása szerint Budai Nagy Antalnak, a parasztfelkelés vezetőjének nevét vette fel.  A tanulólétszám folyamatosan nőtt, az iskola koedukálttá vált. 1959-től gyakorlati oktatás is folyt az iskolában, 5 nap tanítás mellett egy nap ipari- ill. mezőgazdasági munkán vettek részt a diákok. Megkezdődött a tanulók szakmai előképzése, melynek tárgyi és személyi feltételei nem minden esetben álltak rendelkezésre. Az évek során bebizonyosodott, hogy ez az oktatási forma nem válik be… Az 1965-66-os tanévben indult az első orosz nyelvi szakosított tantervi osztály, melynek tanulói csak két gyakorlati órán vettek részt, a nyelvi képzésre került a hangsúly. Később elindultak a német, angol, majd fővárosi támogatással a kísérleti biológia-kémia szakosított tantervű osztályok. Közben tovább bővült, korszerűsödött az iskola épülete.

 

Az 5+1-es oktatási forma az 1974-75-ös tanévben, a tagozatos osztályok pedig az 1979-es új tanterv bevezetésével szűntek meg. A hetvenes években az iskolában működött szakközépiskolai osztály, Dolgozók Esti Gimnáziuma és felnőttoktatás is. Az 1978-as, akkor forradalmian újnak számító tanterv az 1979-80-as tanévtől került bevezetésre. A fakultatív tantervek szerint kémiai anyagvizsgálatot, nevelési alapismereteket, gépipari műszaki rajzot tanulhattak a diákok a Budaiban, így jól érvényesült a szülők igényeire a válasz: érettségit és valamilyen alap szakképesítést szerezzen a gyermekük! 1982-83-as tanévtől 5 napos lett munkahét, mely újabb tartalmi és szervezési nehézségekkel járt. Új felvételi és érettségi vizsgaszabályzat lépett életbe, a gimnáziumtól elsősorban azt várták el, hogy felkészítsen a felsőfokú tanulmányokra. Speciális nyelvi (orosz-angol) és matematikai osztályok indultak, melyek igen sikeresek voltak.

 

1986 szeptemberétől új oktatási törvény szabályozta az iskolák életét, nagyobb szervezeti, szakmai és pedagógiai szabadságot adva a tantestületnek. Az 1980-as években Nagy Istvánné igazgatása alatt a demográfiai hullám tanulóit is be tudta fogadni az iskola. Új szárnnyal bővült az épület, nőtt a tanári kar létszáma, a tárgyi feltételek is javultak: új stúdiót, nyelvi laboratóriumokat, komplex sportudvart kapott az iskola.  Nagy Istvánné vezetése alatt a gimnázium megítélése sokat javult, komplex művészeti oktatás zajlott, sok tanórán kívüli programmal. Nőtt a felsőoktatásba sikeresen felvételiző diákok száma, melyhez hozzájárultak a felvételi előkészítő táborok is, ahol a legjobb tanárok dolgoztak a diákokkal.

 

Nagy Istvánné igazgatása alatt indult 1990-ben az első tehetséggondozó, hatévfolyamos osztály, mely beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ma is szívesen választják ezt a képzési formát a szülők gyermeküknek. Dr. Mayerné Dr. Bartal Andrea új igazgatóként kiemelten támogatta az alternatív pedagógiai módszereket, programokat, így az ő vezetése alatt indult kísérletként a nyelvi előkészítős évfolyam (angol/német nyelven).  Mindezek mellett az iskola ökológiai profiljának kialakítását is fontosnak tartotta. Mayernétól Vereckei Ágnes vette át az intézmény irányítását, tovább vitte és gazdagította a hagyományokat és az eredményeket. Az új jogi szabályozásnak megfelelő intézményi dokumentumok megírása Vereckei Ágnes és az akkori tantestület munkája. ( Alapító Okirat, Új SZMSZ, Helyi tanterv). Pedagógiai alapelve, szemlélete, emberi tartása meghatározta az iskola arculatát, kedvelt hellyé tette a Budait.  A nyelvi előkészítős osztály, valamint a hatévfolyamos képzés mellett nagy hangsúlyt fektetett az általános tagozatú osztály diákjainak képzésére, a színvonal emelésére.

 

A Budai elsők között vezette be a Comenius minőségirányítási programot. Az oktatás mellett a tanórán kívüli iskolai programok is emlékezetesek voltak diáknak, szülőnek, tanárnak egyaránt. A nevelőtestületből jó csapatot alakított ki, közös munkával elérve a jobb színvonalat. Nyugdíjba vonulása után Kissné Prim Beáta az eddigi hagyományok és az eredmények megőrzése mellett újabb célokat tűzött ki, két rátermett igazgatóhelyettesével, a tantestület megnyerésével, támogatásával. Gimnáziumunkban ekkor dolgozta ki a nevelőtestület a belső vizsgarendszert, melyet a szülői közösség is támogatott. A kitűzött célok a következők voltak: a még eredményesebb tanulás, a közép szintű érettségi eredmények, a nyelvvizsgák és az emelt szintű érettségi vizsgák számának növelése. A közös erőfeszítések kimutatható emelkedést hoztak, de a fenntartó Kissné Prim Beáta vezetői megbízását nem hosszabbította meg.

 

2015. augusztusától 2020. júliusáig Manolovitsné Erdőközi Orsolya volt az intézményvezető. 2020. augusztusától Kincses Katalin a Budai Nagy Antal Gimnázium vezetője. Ő és vezetőtársai, valamint a mostani nevelőtestület, a szülők és a diákok is azon dolgoznak, hogy a Budai Nagy Antal Gimnázium jó hírét, eredményeit és sikereit visszaszerezzék!

Amennyiben részletesebben érdekli a gimnázium története, ajánljuk figyelmébe a megjelent évkönyveket, melyeket az iskola könyvtárában illetve a FSZEK Budafoki könyvtárában olvashat.